Meditáció • MEDITATION

Meditáció • MEDITATION

Meditation Workshop - The Inner Awakening
Try simple, powerful meditation techniques and learn ancient spiritual wisdom for the modern world.
Suitable for beginner and experienced meditators alike, this meditation workshop will help you:
• Increase your inner peace and happiness
• Improve your concentration, creativity, and confidence
• Experience a deeper sense of fulfilment
• Reduce stress and anxiety
The inner awakening is the calling of our soul. Who are we, truly? We can make this discovery through meditation. If we silence our thoughts and go beyond our worries and anxieties, then deep within we will feel inner peace, power and boundless energy, which are the true realities of our spiritual existence.
This workshop will present simple meditation exercices and spiritual philosophy for everyday modern life. Also featured will be a slide show from the Himalayas, and a short documentary on the life of the Himalayan Master Sri Swami Rama. Using a variety of simple, effective meditation techniques, as well as music and mantra, you will learn how to quiet your mind and enter into a deeper part of your being. It is in this tranquil inner space that the infinite potential of the human spirit is experienced.

"When we meditate, what we actually do is enter into the deeper part of our being. At that time we are able to bring to the fore the wealth that we have deep within us. Meditation shows us how we can aspire for something and then achieve it. If we practice meditation daily, then we can rest assured that the problems of our life, inner and outer, are solved." Sri Chinmoy

Miért?

A meditáció rendszeres gyakorlása által könnyebben küzdhetünk meg a mindannyiunk életében jelentkező stresszel, szorongással, félelemmel, pánikkal, a fizikai és lelki fájdalommal, javíthatjuk koncentrációs és problémamegoldó képességünket, kiegyensúlyozottabb, harmonikusabb életszemléletet és önképet alakíthatunk ki, és nagyobb önkontrollra tehetünk szert. Klinikai kutatások igazolták, hogy a meditáció rendszeres művelése pozitív hatást gyakorol az agytevékenységre, az érzelmi folyamatokra és az immunrendszerre.

"A boldogság olyan, mint egy pillangó, elszáll, amíg kergetjük, de ha csendben ülünk, lehet, hogy egyszer csak a kezünkre száll." Nathaniel Hawthorne

A Jóga-Szútra alapján, Patandzsali nyolctagú rendszerében a meditáció (dhjána) a jóga hetedik ága. A meditáció az elme csendes állapota: nincsenek gondolatok, érzések, érzelmek. A meditáló számára megszűnik a különbségtétel önmaga, a meditáció tárgya valamint a meditáció folyamata között. A meditáció lényege az azonosságérzet megtapasztalása. A meditáció ekképp nem tevékenység, hanem állapot.

Kontempláció, koncentráció, meditáció

Szemlélődés az, amikor a figyelem nyitott, amikor az érzékszervek és az elme által közvetített összes jel tudatossá válik. Nyitott figyelemmel jelen lenni anélkül, hogy bármit is akarnánk, hagyni történni a dolgokat, ez a szemlélődés. Koncentráció az, amikor a figyelem egyetlen dologra összpontosul.
"A meditációs gyakorlat során tökéletesen tudatosak és éberek vagyunk, de a tudatunk nem a külső világra vagy a körülöttünk zajló eseményekre összpontosít. Nem alszik, álmodik vagy fantáziál, hanem inkább tiszta, nyugodt, befelé összpontosít."  Sri Swami Rama
Valójában a szemlélődés (kontempláció) és az összpontosultság (koncentráció) ugyanannak a folyamatnak a két megközelítése. Ha a kontemplációt és a koncentrációt egyetlen folyamat részeiként nézzük, akkor a tökéletesre nyitott figyelem, a totális szemlélődés, azaz a kontempláció van az egyik oldalon, míg a másikon az egyetlen pontra fókuszált, összpontosított figyelem, a koncentráció áll.
Amikor a figyelmünket ebbe a különösen nyitott és ingerdús, fogékony és telített állapotba, a szemlélődésbe hoztuk, vagyis elértük a képességeink szerint pillanatnyilag lehetséges maximális kontemplációt, figyelmünket szűkíteni kezdjük, és egyre koncentráltabb állapotba hozzuk. Ezt azzal érjük el, hogy bizonyos területeket, tapasztalatokat vagy érzeteket elengedünk a figyelemből, míg másokra nagyobb figyelmet fordítunk. Ennek a folyamatnak a csúcspontja az, amikor mindössze egyetlen inger marad a figyelem fókuszában anélkül, hogy abban az állapotban feszültség, ragaszkodás vagy tiltakozás lenne. Ez eleinte viszonylag könnyű, de ahogy egyre szűkül a fókusz, vagyis egyre kevesebb dolog marad a figyelem mezejében, úgy egyre több gyakorlat szükséges ahhoz, hogy elménk ne akarjon visszakalandozni a korábban már elengedett területekre, vagy hogy ne ragadjon meg egy gondolaton és vesszen el menthetetlenül a képzeletünk vagy a múltunk eseményein. Ez kellő gyakorlattal elérhető.

Amikor figyelmünk egyetlen ponton nyugszik, különös folyamat veszi kezdetét. Minthogy figyelmünkből „kizártunk” szinte mindent, és mindössze egyetlen egy tárgya maradt a koncentrációnknak, eltűnik a figyelemből az is, hogy mi magunk vagyunk azok, akik ezt a tevékenységet végezzük. Bár az énség érzete megmarad, a különbség köztünk és a koncentráció folyamata között, köztünk és a koncentráció tárgya között érzet szinten megszűnik. Amikor ez bekövetkezik, amikor azonosság-érzésbe olvad a tapasztalat, létrejön a meditáció. A kontemplációs-koncentrációs folyamat végeredménye tehát egy egyetlen pontra koncentrált állapot, ami végső soron kapuja a meditációnak, és tökéletesen végezve mintegy a meditáció állapotának „kiváltója”. Azt mondhatnánk, hogy a kontemplációs-koncentrációs folyamat a meditációs gyakorlat, vagyis a tutaj, ami elvisz minket a túlpartra. A túlpart maga viszont a meditációs állapot, ahol már a gyakorlat is feloldódik a meditáció csendjének mélységében. Ebben az állapotban olyan folyamatok indulnak el bennünk, amelyek személyiségünk letisztulásához, a tudattalan által generált tulajdonságok, érzések, gondolatok és tettek átformálódásához vezet. S mivel ezek a belső, általunk kevéssé ismert és kontrollált, de a meditációban kioltható mentális erők befolyása megváltozik, ezért mi magunk is megváltozunk. Jobbára békésebbé, őszintébbé, a világ dolgait és a körülöttünk élőket jobban értővé és elfogadóvá alakulunk.

Mi a különbség meditációs állapot és meditációs gyakorlat között?

A meditatív állapot a „belső csendben” jön létre. A meditációs gyakorlat az technika, amivel a meditációs állapot elérhető. A meditációs gyakorlat alapja az elengedés, a megengedés. Az elengedés mindig energiafelszabadulást okoz, mivel a szándékmentességgel, a figyelem kivonódik a gondolatokból. Ebben a megváltozott tudatállapotban az elmefolyamatok megnyugszanak, a gondolatok, az érzelmek, az érzékszervi tapasztalások elcsendesednek, a képzelet, az álmok, az emlékek kioltódnak.
"Az ülésmód szilárd és örömteli. Az erőlködés fellazításából és a végtelen eggyéválásból fakad. Ettől fogva nem zavarnak többé a kettősségek." Patandzsali: Jóga-Szútra

A meditációs ülésben felvett testhelyzet stabil és kiegyensúlyozott, majd ezt a helyzetet ellazítjuk, kényelmessé, könnyeddé tesszük. Ha tudod, hogy meditálsz, már kiestél belőle. A meditációs gyakorlatban a tudatos ellazítás által relaxálsz, a légzés figyelésekor koncentrálsz, a gondolatok szabad áramlásakor szemlélődsz. A meditációs állapot ezeken túl van, akkor, amikor átadod magad a feltételek nélküli létezés örömének, s anélkül, hogy megfigyelő lennél, ebben az állapotban időzöl.

Mi az oka annak, hogy az ember keresi a belső csendességet?

A belső csend a béke, a nyugalom, a szabadság, a biztonság érzetét adja. A teljességet, belső boldogságot, abszolút egységet, az elmerülést, a teljes feloldódást azért keressük, mert valamikor már tapasztaltuk, tehát tudjuk, hogy létezik. Mindnyájan ismerjük ezt az állapotot, ezért vágyunk rá, születésünk pillanatától kezdve ezért szeretnénk újból és újból átélni. A belső csend megélése visszahelyezi az embert a teljességbe, így a részektől az egészhez juthat. A belső csendet nem csináljuk, hanem hagyjuk magunkban bekövetkezni. Görcsösen akarva nem lehet előidézni, csak megengedés, elengedés útján. A belső csendességet nem lehet csinálni, csak „nem-csinálni” lehet.
"A meditáció a tudat természetes állapota." Chögyal Namkhai Norbu Rinpocse
Meditatív állapotot nem kizárólag meditációs ülésben jöhet létre, a meditáció lehet bármilyen hétköznapi tevékenység is, ha azt önfeledten végezzük. Meg lehet tartani a meditációs tudatállapotot a munka, a beszélgetés, az alkotás során is. A jógaórán ászanagyakorlás közben is meditációs állapotba kerülünk.
"Az élet rövid, a halál időpontja kiszámíthatatlan, kezdjetek el meditálni." Buddha

A folyamatos meditáció azt jelenti: jelen lenni. A jelen pillanat megszentelését, tudatos átélését, megélését olyannak, amilyennek mutatkozik; A kontemplációs és meditációs gyakorlatok során megtanult technikák és megélt tapasztalatok alkalmazását a mindennapokban; A zavart okozó érzelmek, gondolatok, negatív tudatállapotok elengedését, átalakítását; Folyamatos egyensúlyt, tudatosságot, az idegrendszer kontrollját, azt hogy az elmét, az agykérget is úgy használjuk, ahogy a testet. A folyamatos meditáció ebben az értelemben a zongorajáték, míg a programszerű, alkalmi meditáció a skálázás, az etüdök gyakorlása.

"Csak midőn már ittál a csend folyójából, fogsz igazán dalolni. S midőn elérted a hegytetőt, a csúcsra akkor indulsz. S midőn befogadja a tested a föld, akkor jön az igazi tánc." Mohamed

Meditatív állapotban az elme kreatívabb, intuitívabb, gyorsabb, hatékonyabb, a munka intenzívebb miközben kevesebb energiát használunk; Ha egész nap sima homlokkal dolgozunk, kevésbé fáradunk el.
Meditációs gyakorlatokkal ki tudjuk magunkat vonni a mindennapi forgatagból, a figyelmet - ami az energiát a gondolatokba vezeti, és amitől azok burjánzanak - elvonjuk a gondolatoktól. A meditáció célja a gondolatok áramlásának kialvása, az elme csendje, a tiszta tudatosság elérése, a tudat kiürülése, a tiszta lényegiségben való időzés. A tudat letisztulása eredményeképpen az nem veszik el többé a megnyilvánult világ ellentétpárjainak kavargásában, megtörténik a látszólagos ellentétek feloldása. Ahogy egy ősi jóga-bídzsa megfogalmazza:
"A kettőségek láncolatának egyesítése."
A meditáció célja lehet még...
• hogy mélyebb önismeretre tegyünk szert
• hogy megismerjük és tudatosítsuk belső életünket
• hogy megteremtsük a szükséges teret ahhoz, hogy megismerjük és elengedjük rejtett félelmeinket, ítéleteinket, minősítéseinket és irányultságainkat
• az elfojtások feloldása
• a megismerésben gátló berögzöttségek - gondolati sémák, modulok, félreértések - oldása
• kilépés a bejáratott mentális keréknyomokból, kizökkenés a sínekről, a mentális blokkok oldása, a megszokások átprogramozása
• hogy új szemszöget találjunk, hogy észrevegyünk más nézőpontokat, tágítsuk a látókört, nagyobb rálátásunk legyen bizonyos helyzetekre, problémákra
• a megismerés mélyebb rétegeinek elérése
• hogy eljussunk a forráshoz és a tökéletes én-nélküliség állapotába: amikor az elme nyugodt, felismerhetjük önmagunkat, mint tanút, tiszta valójában
• hogy megtanuljunk megnyílni és nyitottá, befogadóvá váljunk
• hogy kiterjesszük elménket a tudatosság egy magasabb szintjére
• hogy segítsen meglátnunk a bennünk rejlő valódi képességeket és lehetőségeket
• hogy megszabadítsuk a tudatot a zavaró ingerektől, érzelmektől és gondolatoktól

• egyszerűen az, hogy önmagunk legyünk
• általában a gondolatok folyamatos áramlásának a megszakítása és a „csend” gyakorlása
• hogy önmagunkat és másokat segítsünk
• hogy eredményeit felhasználjuk a gyakorlati életben

A meditáció hatásai az elmére

A pszichológusok azt tartják, hogy az ember mentális képességeinek általában csupán 5-10 százalékát képes kihasználni. A meditálók körében végzett vizsgálatok arra utalnak, hogy az öntudat kifinomultabb és nagyobb hatóerejű szintjei érhetők el, ami egyúttal az elme képességeinek nagyobb mértékű kibontakozásához nyújt lehetőséget. Ennek eredményeként emelkedik az intelligenciaszint - a meditálók kreatív intelligenciája azon az életkoron túl is egyre javul, amikor ez a korábbi elképzelések szerint már nem várható. Finomabb lesz az érzékelés, világosabb, tisztább lesz a gondolkodás, nő a kreativitás, az alkotóképesség. Önmagunk és a világ megismerésének mélyebb rétegei tárulnak fel, kevesebb lesz a tévedés és a rossz döntés. A meditáció nagymértékben csökkenti a stressz káros hatásait, az aggodalmat, a szorongást, az idegességet, a frusztációt. A túlzott stressz gyengeséget okoz az élet minden területén, fizikai (fiziológiai, mozgásos-érzékszervi), szellemi (mentális, intellektuális) és érzelmi (lelki, kreatív) területen egyaránt. A feszültség csökkenésével oldódnak az energetikai blokkok, a korábban szétszóródó energia megmarad és irányíthatóvá válik, belső erőforrásaink az élet minden területén jobban kiaknázhatóvá válnak.

A meditáció fiziológiai hatásai

A fiziológiai hatások közül talán a legszembetűnőbb az anyagcsere változása, amely a meditáció alatt 16 százalékkal csökken. Ez az adat rendkívüli, ha összehasonlítjuk azzal, hogy a legmélyebb álomban is (az alvás ötödik-hatodik órájában) az anyagcsere csökkenése ennél lényegesen kisebb, mindössze 8-10 százalékos. Az anyagcsere ilyen mértékű csökkenése is arra utal, hogy a meditáció alatt valóban mély szervezeti nyugalom jön létre, mely alapját képezi a mély lelki nyugalomnak. A légzés vizsgálata is ezt támasztja alá: meditáció alatt a percenkénti légzésszám jelentősen csökken, ami az idegrendszer és az izmok ellazulását és nyugalmát jelzi. Ugyanakkor a szív munkája is kifejezetten csökken, és az artériás vérnyomás is alacsony szinten maradt a vizsgálatok során.

Érdekesek a meditáció alatt bekövetkező biokémiai változások is. Nagyon releváns a vér tejsavszintjének változása, ami igen nagy mértékben - majdnem 100 százalékkal - csökken, s a meditáció után is alacsony marad egy ideig, mielőtt újra emelkedni kezd. A gyakori magas tejsav- vagy laktátszint a hormonrendszer és az immunrendszer hosszú távú károsodásához vezet. Emellett a tejsavszint csökkenésének igen kedvező pszichológiai hatásai vannak. Megállapították, hogy szorongásos neurózisban szenvedő személyeknél és stresszhatásokra a vérben a tejsavszint jelentősen emelkedik. Azt is kimutatták, hogy a magas vérnyomásban is emelkedik a vér tejsavszintje. A meditáció alatt csökkenő tejsavszint mind a magas vérnyomás csökkenésének, mind a szorongás megszűnésének előidézésében jelentős lehet, és valószínűleg a meditáció ellazulást kiváltó hatásának is egyik fontos tényezője. Az egyéb biokémiai változások közül megemlítjük az egyik fő mellékvesekéreg-hormon, a kortizol csökkenését a meditáció ideje alatt. Stressz hatására a kortizol nagy mennyiségben képződik. Az alacsony kortizolszint a szokásosnál jóval mélyebb relaxációt és nyugalmi állapotot jelez.

"Meditation refers to a family of self-regulation practices that focus on training attention and awareness in order to bring mental processes under greater voluntary control and thereby foster general mental well-being and development and/or specific capacities such as calm, clarity, and concentration." Walsh & Shapiro
Meditation is a practice in which an individual trains the mind and/or induces a mode of consciousness to realize some benefit, although it can be argued that meditation is a goal in and of itself. In a yogic sense meditation (dhyana) refers to the seventh of the eight limbs of yoga in Patanjali's Yoga Sutras.
Meditation is, in a broad sense, a type of discipline, found in various forms in many cultures, by which the practitioner attempts to get beyond the reflexive, "thinking" mind (sometimes called "discursive thinking" or "logic") into a deeper, more blissful or more relaxed state. It means "to become familiar with ones self" and has the strong implication of training the mind to be familiar with states that are beneficial: concentration, compassion, correct understanding, patience, humility, perseverance, etc. On the way the meditator come to better understand the brain’s built-in presumptions, default tools and ways of responding to inner and outer circumstances.
"We define meditation as a stylized mental technique repetitively practiced for the purpose of attaining a subjective experience that is frequently described as very restful, silent and of heightened alertness, often characterized as blissful." Jevning et al.
The term meditation refers to a broad variety of practices, which range from techniques designed to promote relaxation or building internal energy to more technical exercises targeted at developing compassion, love, patience, generosity, forgiveness and more far-reaching goals such as effortlessly sustained single-pointed concentration, transformation of the mind and an indestructible sense of well-being while engaging in any and all of life's activities. Meditation always involves an internal effort to self-regulate the mind in some way. It may be done sitting, standing, walking or in a more active way, for instance buddhist monks involve awareness in their day-to-day activities as a form of mind-training.
"Meditation is used to describe practices that self-regulate the body and mind, thereby affecting mental events by engaging a specific attentional set. Regulation of attention is the central commonality across the many divergent methods." Cahn & Polich
The meditative state of mind is declared by the yogis to be the highest state in which the mind exists. The term meditation can refer to the state itself, as well as to practices or techniques employed to cultivate the state. Three main criteria are said to be essential to any meditation practice: the use of a defined technique, logic relaxation and a self-induced state/mode. Other criteria deemed important involve a state of psychophysical relaxation, the use of a self-focus skill or anchor, the presence of a state of suspension of logical thought processes, a spiritual/philosophical context or a state of mental silence.
"Meditation is the natural state of the mind." Chögyal Namkhai Norbu Rinpoche
Meditation may be practiced for many reasons, such as to increase calmness and physical relaxation, to improve psychological balance, to cope with illness or to enhance overall health and well-being. Rather than focusing on spiritual growth, secular meditation emphasizes stress reduction, relaxation and self-improvement. Both spiritual and secular forms of meditation have been subjects of scientific analyses. Modern research on meditation began in 1931, with scientific research increasing dramatically during the 1970s and 1980s.
Meditation induces a host of biochemical and physical changes in the body collectively referred to as the "relaxation response". The relaxation response includes changes in metabolism, heart rate, respiration, blood pressure and brain chemistry. The human nervous system is composed of a parasympathetic system, which works to regulate heart rate, breathing and other involuntary motor functions, and a sympathetic system, which arouses the body, preparing it for vigorous activity. Meditation reduce activity in the sympathetic nervous system and increasing activity in the parasympathetic nervous system, or equivalently, meditation produces a reduction in arousal and increase in relaxation.
Since improvements were noted for both physical and mental health measures, meditation has entered the mainstream of health care as a method of stress and pain reduction. Meditation may be broadly useful for individuals attempting to cope with clinical and nonclinical problems. As a method of stress reduction, meditation has been used in hospitals in cases of chronic or terminal illness to reduce complications associated with increased stress that include depressed immune systems. Diagnoses for which meditation was found to be helpful included chronic pain, fibromyalgia, cancer patients and coronary artery disease. There is growing agreement in the medical community that mental factors such as stress significantly contribute to a lack of physical health, and there is a growing movement in mainstream science to fund research in this area.
Meditation has been linked to a variety of health benefits. A study of college students by Oman et al. (2008) found that meditation may produce physiological benefits by changing neurological processes. This finding was supported by an expert panel at the National Institutes of Health. The practice of meditation has also been linked with various favourable outcomes that include: "effective functioning, including academic performance, concentration, perceptual sensitivity, reaction time, memory, self control, empathy and self esteem." In their evaluation of the effects of two meditation-based programs they were able to conclude that meditating had stress reducing effects and cogitation, and also increased forgiveness.
In a cross-sectional survey research design study lead by Li Chuan Chu (2009), Chu demonstrated that benefits to the psychological state of the participants in the study arose from practicing meditation. Meditation enhances overall psychological health and preserves a positive attitude towards stress.
Mindfulness Meditation has now entered the health care domain because of evidence suggesting a positive correlation between the practice and emotional and physical health. Examples of such benefits include: reduction in stress, anxiety, depression, headaches, pain, elevated blood pressure, etc. Researchers at the University of Massachusetts found that those who meditated approximately half an hour per day during an eight week period reported that at the end of the period, they were better able to act in a state of awareness and observation. Respondents also said they felt non-judgmental.
"Meditation as Medicine" (American Academy of Neurology) cites scientific evidence from various studies which claim that meditation can increase attention span, sharpen focus, improve memory, and dull the perception of pain. A recent randomized study published in Psychological Science reported that practicing meditation led to doing better on a task related to sustained attention.
Mindfulness, anapanasati and related techniques are intended to train attention for the sake of provoking insight. A wider, more flexible attention span makes it easier to be aware of a situation, easier to be objective in emotionally or morally difficult situations, and easier to achieve a state of responsive, creative awareness or "flow".
Research on the processes and effects of meditation is a growing subfield of neurological research. Modern scientific techniques and instruments, such as fMRI and EEG, have been used to see what happens in the body of people when they meditate, and how their bodies and brain change after meditating regularly. These studies have shown substantial bodily changes as a consequence of regular meditative practice, for instance one study by Richard Davidson and Jon Kabat-Zinn showed that eight weeks of mindfulness-based meditation produced significant increases in left-sided anterior brain activity, which is associated with positive emotional states. It seems that we are able to think of positive emotion as a skill which can be achieved with training similar to learning to ride a bike or play the piano.
A study done by Yale, Harvard, Massachusetts General Hospital have shown that meditation increases gray matter in specific regions of the brain and may slow the deterioration of the brain as a part of the natural aging process. The experiment included 20 individuals with intensive buddhist vipassana (or insight) meditation training and 15 who did not meditate. The brain scan revealed that those who meditated have an increased thickness of gray matter in parts of the brain that are responsible for attention and processing sensory input. Some of the participants meditated for 40 minutes a day while others had been doing it for years. The results showed that the change in brain thickness depended upon the amount of time spent in meditation.
Recent investigations of mediation have linked it to increased intelligence through physical growth of the brain. Researchers at Harvard, Yale and MIT conducted brain scans that reveal an increased thickness in the parts of the brain that deal with attention and sensory input processing. Using magnetic resonance imaging, they visualized variations in the thickness of the cerebral cortex of experienced buddhist insight meditation practitioners. The data show that regular practice of meditation is associated with increased thickness in a subset of cortical regions related to somatosensory, auditory, visual and interoceptive processing. Further, regular meditation practice may slow age-related thinning of the frontal cortex, leading to longer lasting executive functioning.
Another study investigated the effects of Transcendental Meditation on Cattell’s Culture Fair Intelligence Test (CFIT) and Hick’s reaction time, which are both correlated with general intelligence. In the study 100 men and women who meditated showed significant improvement on the tests compared to the control group of non-meditators, which showed no improvement. The results indicated that participation in meditation results in improvements to intelligence.
A study by Keith Wallace, David Johnson, and Paul Mills investigated the relationship between the paired H-reflex and the academic success of students practicing Transcendental Meditation. The results suggest that meditation may be a useful indicator of academic achievement by "improving awareness and wakefullness".
Self-discipline, a trait linked to the practice of meditation has also been linked to increases in IQ scores. In a behavioral delay-of-gratification task with 8th graders, self-discipline accounted for more than twice as much variance as IQ in final grades, high school selection, school attendance, hours spent doing homework, hours spent watching television and the hour of the day students began their homework. The effect of self-discipline on final grades stayed even when controlling for grades, achievement-test scores and measured IQ.
Jon Kabat-Zinn, who founded the Mindfulness-Based Stress Reduction program in 1979, has defined mindfulness as "moment to moment non-judgmental awareness". Several methods are used during time set aside specifically for mindfulness meditation, such as body scan techniques or letting thought arise and pass, and also during our daily lives, such as being aware of the taste and texture of the food that we eat. Scientifically demonstrated benefits of mindfulness practice include an increase in the body's ability to heal and a shift from a tendency to use the right prefrontal cortex to a tendency to use the left prefrontal cortex, associated with a trend away from depression and anxiety and towards happiness, relaxation and emotional balance.
A study involving the participation of a group of colleges students, who were asked to use a meditation technique called Integrative Body-Mind Training (IBMT involves body relaxation, mental imagery and mindfulness training), concluded that "meditating may improve the integrity and efficiency of certain connections in the brain" through an increase in their number and robustness. Brain scans showed strong white matter changes in the anterior cingulate cortex.
Dr. James Austin, a neurophysiologist at the University of Colorado, reported that meditation in Zen "rewires the circuitry" of the brain in his book Zen and the Brain. This has been confirmed using functional MRI imaging, a brain scanning technique that measures blood flow in the brain.
EEG activity begins to slow as a result of the practice of meditation. Skilled meditators have the ability to put the brain into a state in which it is maximally sensitive and consumes power at a lower or even zero rate.
Research reviews published in 2012 reported that TM (Transcendental Meditation) reduces common anxiety. A 2012 meta-analysis also reported that TM reduces negative emotions and neuroticism, as well as assisting learning and memory and promoting self-realization. Research reviews also suggest that TM may reduce cardiovascular disease.
"If you have peace of mind, when you meet with problems and difficulties they won’t disturb your inner peace. You’ll be able to employ your human intelligence more effectively. But, if your mental state is disturbed, full of emotion, it is very difficult to cope with problems, because the mind that is full of emotion is biased, unable to see reality. So whatever you do will be unrealistic and naturally fail." The 14th Dalai Lama
Prior to 2006, the National Center for Complementary and Alternative Medicine defined meditation as "a conscious mental process that induces a set of integrated physiological changes termed the relaxation response". The NCCAM reviewed its definition of meditation to include a new central feature: "In meditation, a person learns to focus his attention and suspend the stream of thoughts that normally occupy the mind." This definition is more in line with the traditional eastern understanding of meditation as inner silence. Some recent studies have used this definition of meditation to compare the experience of mental silence with simple relaxation and found some significant physiological differences between the two.
"When the mind is studying the external object, it gets identified with it, loses itself. To use the simile of the old Indian philosopher: The soul of man is like a piece of crystal, but it takes the colour of whatever is near it. Whatever the soul touches, it has to take its colour. That is the difficulty. That constitutes the bondage." Swami Vivekananda
Studies have shown that meditation has both short-term and long-term effects on various perceptual faculties. A person who meditates consequently perceives objects more as directly experienced stimuli and less as concepts. With the removal or minimization of cognitive stimuli and generally increasing awareness, meditation can therefore influence both the quality (accuracy) and quantity (detection) of perception. In 1984, Brown et al. conducted a study that measured the absolute threshold of perception for light stimulus duration in practitioners and non-practitioners of mindfulness meditation. The results showed that meditators have a significantly lower detection threshold for light stimuli of short duration. Brown also points to this as a possible explanation of the phenomenon: "[the higher rate of detection of single light flashes] involves quieting some of the higher mental processes which normally obstruct the perception of subtle events." In other words, the practice may temporarily or permanently alter some of the top-down processing involved in filtering subtle events usually deemed noise by the perceptual filters.
In the West, meditation is sometimes thought of in two broad categories: concentrative meditation and mindfulness meditation. Regarding the direction of mental attention, a practitioner can focus intensively on one particular object (so-called concentrative meditation), on all mental events that enter the field of awareness (so-called mindfulness meditation) or both specific focal points and the field of awareness. Concentrative meditation (or focused attention meditation) entails the voluntary focusing of attention on a chosen object. The other style, mindfulness meditation (or open monitoring meditation) involves non-reactive monitoring of the content of experience from moment to moment. Evidence from neuroimaging studies suggests that the categories of meditation, defined by how they direct attention, appear to generate different brainwave patterns. Evidence also suggests that using different focus objects during meditation may generate different brainwave patterns.
"Life is short, death is unpredictable, you should start to meditate." Buddha
The Buddha is said to have identified two paramount mental qualities that arise from wholesome meditative practice: "Serenity" or "tranquillity" (Pali: samatha) which steadies, composes, unifies and concentrates the mind and "insight" (Pali: vipassana) which enables one to see, explore and discern "formations" (conditioned phenomena based on the five aggregates). Through the meditative development of serenity, one is able to dissolve obscuring hindrances; and, with the dissolution of the hindrances, it is through the meditative development of insight that one gains liberating wisdom.
In yogic terms, concentration (dharana) is used as a preparation - pacifying, calming the mind and strengthening the concentration - in order to allow the work of insight (dhyana) into the true nature of reality, which leads to union with the self and to liberation (samadhi).

…And the real mesure of liberation is your day-to-day awareness, and the courage, wisdom and love you bring to your life.

"Yogas citta vritti nirodha." Patanjali
Meditation aims to realize the self, to take the soul to complete freedom. It aims to reach and to remain in the pure state of soul which is believed to be pure consciousness, beyond any attachment or aversion. It aims the realization of that which is of the highest aspect and purpose in one's life. Meditative quiescence, when one experiences absolute peace and tranquility inside and outside the body, is said to have a quality of healing and enhancing creativity. The sensation of receiving inspiration awakens and liberates both heart and intellect, permitting inner growth, access to a form of cognitive and emotional development. Love comes through meditation since meditation only conjures up positive emotions in oneself which are portrayed through our actions. We can obtain liberation from life and death by living a totally normal family life - instead of wandering around jungles meditating - and by spreading love amongst every human being.
Within Patanjali's ashtanga or raja yoga practice there are eight limbs leading to moksha (liberation, release). These are ethical discipline (yamas), rules (niyamas), physical postures (asanas), breath control (pranayama), withdrawal of the senses (pratyahara), one-pointedness of mind (dharana), meditation (dhyana) and finally samadhi, which is often described as the union of the self (atman) with the omnipresent (brahman). Pranayama - breathing exercises - are performed to strengthen the prana or vital energy. Yogasana and pranayama balances the functioning of neuro-endocrine system of body and helps in achieving good physical, mental and emotional health.
From the point of view of psychology and physiology, meditation can induce an altered state of consciousness. Such altered states of consciousness may correspond to altered neuro-physiologic states. Contemplation and concentration techniques, involving high-intensity and sharply focused introspection are basic elements of meditation. People with physical limitations may not be able to participate in certain meditative practices involving physical movement. Individuals with existing mental or physical health conditions should speak with their health care providers prior to starting a meditative practice and make their meditation instructor aware of their condition.
"The need for the meditator to retrain his attention, whether through concentration or mindfulness, is the single invariant ingredient in every meditation system." Goleman
Confucius asked his disciple Yan Hui to explain what he means by "sit and forget" meditation: "I slough off my limbs and trunk, dim my intelligence, depart from my form, leave knowledge behind and become identical with the Transformational Thoroughfare." - he replied. Besides sitting, Zen meditation is sometimes done while walking, known as kinhin or while doing a simple task mindfully, known as samu. Samu refers to physical work that is done with mindfulness as a simple, practical and spiritual practice. Samu might include activities such as cleaning, cooking, gardening or chopping wood while practicing mindfulness. Samu is a way to bring mindfulness into everyday life as well as to get things done. Mindfulness means accepting reality just as it is. Samu is a means of finding enlightened state of mind in everyday life, insight or awakening to the true nature of reality, that reality has ever been pure from the very beginning.

"Suddenly when in the midst of activity, you topple the sense of quietude - that power surpasses quietistic meditation [seated meditation] by a million billion times." Dahui Zonggao